Egyházfélelem
Témák
...lezuhannak a nagyok, a bennük és magukban bízók elroskadnak..
Péter és János pedig felelvén, mondának nékik: Vajon igaz dolog-é Isten előtt, rátok hallgatnunk INKÁBB, hogy nem Istenre, ítéljétek meg! (Apcsel 4:19) Két elszánt tanítvány, akiket előző nap tartóztattak le, állt Izrael gyülekezetének fejedelmei, vénei, és teológusai előtt. Látszatra sincs bennük semmi megbánás, pedig az előjárók engedélye, és teológiai végzettség nélkül tanították a népet, illetve a halálból való feltámadást hirdetik. Mindezeken felül meg is vádolják a bíráikat, hogy Jézust megfeszíttették ok nélkül. Szent Szellemmel telve szólnak a gyülekezet fejedelmeihez, véneihez (Apcsel 4:8) és mondanak határozott nemet azok összes kérésére. Nem lázadók, nem engedetlenek, hanem INKÁBB engednek Istennek, mint embereknek, mint főembereknek, mint a velük szemben álló gyülekezetnek.
Pál apostol így ír:
Mert most embereknek engedek-é, avagy az Istennek? Vagy embereknek igyekezem-é tetszeni? Bizonyára, ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék. (Gal 1:10) Hangsúlyozza, hogy egyedül Isten szuverén elhívása miatt lett apostol, (nem emberektől, sem nem ember által, hanem Jézus Krisztus által és az Atya Isten által) nem emberektől vett át tanításokat, ( én sem embertől vettem azt, sem nem tanítottak arra) nem mások elhívásába állt be, és nem mások tekintélye alatt szolgál, nem mások ismerték fel benne az ajándékot (nem mentem Jeruzsálembe az előttem való apostolokhoz), hanem Jézus Krisztus kijelentésére állt rá. Az ő tetszését keresi egyedül.
Reinhard Bonnke rendszeresen ismétli azon gondolatát, hogy ha német gyülekezeti, felekezeti elöljáróira INKÁBB hallgatott volna, soha nem ment volna Afrikába szolgálni. Nem tárgyalt testtel és vérrel. (Te, Isten ezt mondta nekem, neked mi a véleményed?)
Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik. (Példabeszédek 29:25)
Jézus az embereknek való megfelelés, az emberek tetszésének keresését, az emberektől való félelmet jelöli meg a hitetlenség forrásaként. Dicsőséget emberektől nem nyerek mondta, elutasítva minden emberi elismerést. Mi módon hihettek ti, a kik egymástól nyertek dicsőséget, és azt a dicsőséget, a mely az egy Istentől van, nem keresitek? (Ján 5:44) Megegyeztek már a zsidók, hogy ha valaki Krisztusnak vallja őt, rekesztessék ki a gyülekezetből. (Ján 9:22) Mindazáltal a főemberek közül is sokan hivének õ benne: de a farizeusok miatt nem vallák be, hogy ki ne rekesztessenek a gyülekezetből: Mert INKÁBB szerették az emberek dicséretét, mintsem az Istennek dicséretét. (Ján 12:42-43)
„Tanító, tudjuk, hogy helyesen szólasz és tanítasz, hogy nem nézed senki személyét, hanem az Isten útját az igazság alapján tanítod." (Lukács 20:21)
Jézus többször is beszél az Atyával való viszonyáról, arról, hogy csak azt teszi amit Tőle lát, és azt mondja, amit Tőle hall. Saját véleményét megtartja magának Bizony, bizony mondom néktek: a Fiú semmit sem tehet önmagától, hanem ha látja cselekedni az Atyát, mert a miket az cselekszik, ugyanazokat hasonlatos képen a Fiú is cselekszi. (Ján 5:19) Én semmit sem cselekedhetem magamtól; a mint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem, az Atyáét. (Ján 5:30) Sok beszélni és ítélni valóm van felőletek: de igaz az, a ki küldött engem; és én azokat beszélem a világnak, a miket tőle hallottam vala. (Ján 8:26) "Mert én nem magamból szóltam, hanem az Atya, aki engem elküldött, adott nekem parancsot arra, hogy mit szóljak, és mit beszéljek.
És tudom, hogy az ő parancsa örök élet. Amiket tehát beszélek, úgy beszélem, ahogy az Atya mondotta nekem.” (Ján 12:49-50)
Később a tanítványok is ebben az Istennel való engedelmességi közösségben élnek, hoztak döntéseket „Mert tetszék a Szent Léleknek és nékünk ... „ (ApCsel 15:28) Mára a látható egyház csak annyit mond : úgy tetszik nekünk...
Hivatkoznak arra, hogy ők a Krisztus teste, de ne félj tőlük. Nem az egyház feszíttetett meg, hanem Krisztus Jézus, aki feje az engedelmes mennyasszonynak és kiköpi azt, amelyik elszakadt Tőle, és fej nélkül önállósította magát
Jobb az Úrban bízni, mint emberekben reménykedni. Jobb az Úrban bízni, mint fõemberekben reménykedni. (Zsoltárok 118:9)
És monda Dávid Izráel egész gyülekezetének: Ha néktek tetszik, és ha az Úrtól, a mi Istenünktõl van: küldjünk el mindenfelé a mi atyánkfiaihoz, a kik otthon maradtak Izráel minden tartományaiban, s velök együtt a papokhoz és Lévitákhoz, az õ városaik és vidékeik szerint, hogy õk is gyûljenek hozzánk. 1Krónika 13:2