Bolond lyukból
Témák
"A bárányok hallgatnak" (a padban) címmel, idén megint ugyan az a thriller fog menni mindenhol. Főszerepben: Any Preacher
Jaj Juliskám, hallottad, hogy mi történt az éjjel? Ruth - tudod a Naomi menye, aki jött Moáb mezejéről, tudod. Na kibököm, az éjjel a szűrün hált, de nem egyedül. De nem ám! Amellett a szép száll Boáz mellett, aki szergől-végről rokonuk is nekik. Össze is takaróztak, s ki tudja mi volt még ott ...
Hallelujah! Micsoda üzenet Jézus Krisztustól, aki megosztotta velünk pár percben, hogyan szerzett számunkra megváltást a tulajdon vére árán! Mint tudjátok kedves testvéreim, bölcsességünk pillére, hogy mindkét felet meghallgatjuk, így most fogadjátok szeretettel kedves Sátánt, aki elmondja minderről a saját véleményét!
Két héttel korábban:
Kedves Gyülekezet, A következő hétvégét az önök gyönyörű városában törltöm, így feljött bennem a gondolat, hogy meglátogatnám az önök összejövetelét.
Testvéri szeretettel:
Sátán Sárkány Eördögh
Kedves Gyülekezet, A következő hétvégét az önök gyönyörű városában törltöm, így feljött bennem a gondolat, hogy meglátogatnám az önök összejövetelét.
Testvéri szeretettel:
Sátán Sárkány Eördögh
Megdorgálunk te kapa, hogy engedelmeskedj végre, és kapálj a Jézus nevében!
Kapálódjatok meg, mind ti földek!
3 héttel korábban...
Atyámfiai, nem testi, hanem szellemi emberek lévén, szellemi módon végezzük dolgainkat! A hitnek az emberei vagyunk, nem a meghátrálásé. Most pedig egy szívvel és egy lélekkel emeljétek magasra kapáitokat, és kiáltsunk hittel az Úrhoz! Atyánk, aki a mennyben vagy, áldd meg a mi kapáinkat, és add meg, hogy a kukorica megkapálódjon! A Jézus nevében! Ámen!
Felkel reggel a paraszt, és ahogy kinéz a szántóföldekre, kérdi az Urat, hogy ma kinek a földjén dolgozzon, a sajátján, vagy másén. Fontos kérdés, hiszen ő már csak ilyen tegező viszonyban van a Teremtővel, hogy semmit se cselekszik, egyeztetés nélkül, szóval május végére az összes szomszéd földje meg lett kapálva csak a sajátja állt gazban.
Te, hallottad? Éli, a főpap öregkorára bolondult meg. Azt gondolja, hogy Sámuel - tudod az a lelenc gyerek, aki még az apját se ismeri, ...az anyja néha szokott ruhát hozni... Na szóval, Éli azt gondolja, hogy az a Sámuel mondja meg neki az Isten szavát. Ugyan már! Még teológiára se járt, majd pont ő rajra keresztül szól az Úr!
Te, hallottad, megjött Mózes? Héberül már alig beszél, csak birkául tud! A minap, ahogy a vének gyűlésén tanácskozunk egyszerre feláll Áron és megy kifelé. Kérdem tőle, hová ilyen sietősen - Jön Mózes! mondja - Mózes? Hisz nem láttuk már negyven éve! Honnan veszed, hogy él még? De mint, aki se lát, se hall ment neki a pusztának, de tegnap estére itt volt Mózessel együtt a vének tanácsán. Mondja, hogy Isten küldte, meg hogy vezető akar lenni, de ezt te is tudod, hogy előbb be kellene épülnie a gyülekezetbe, hogy bármi szolgálatot kaphasson. Ráadásul uszítja a népet! Ne adózzunk a császárnak! Ne dolgozzunk a fáraónak, sőt rázzuk le a rabigát, és menjünk Kánaánba! Hát soha nem olvasta még Pál apostolt, hogy a hatalmasságok Istentől rendeltettek, és aki ellene támad a hatalmasságnak, az Isten rendelésének támad ellene?
Hogy ez a Keresztelő János milyen bárdolatlan stílusban fogadta a hozzá járuló vallásos vezetőket! Nemes egyszerűséggel viperák fattyainak nevezte mind a farizeusokat, mind a sadduceusokat, és elküldte őket. Nem látta meg a nagy lehetőséget!
Odamentek hozzá a nép mélyen tisztelt elöljárói. Szolgálatra kérték fel, hogy őket is merítse be. János meg faragatlan módon, sőt minden együttérzés nélkül elküldte őket, és még csúnyán is beszélt róluk. Pedig ott volt a lehetőség a kezében!
Odamentek hozzá a nép mélyen tisztelt elöljárói. Szolgálatra kérték fel, hogy őket is merítse be. János meg faragatlan módon, sőt minden együttérzés nélkül elküldte őket, és még csúnyán is beszélt róluk. Pedig ott volt a lehetőség a kezében!
-Bemeríti az elöljárókat, akik az államigazgatásban, a zsinagógákban, az és a teológiai főiskolán is befolyásos vezetők voltak, így az ébredés kiterjed az egész nemzetre, és ezek a befolyásos emberek később elintézik, hogy a fejét ne vigyék tálcán az uralkodó elé.
Hiába volt jó ember, meglátszik, hogy nem járt teológiára...
-Jaj kisfiam, az idén még nem is voltál templomban!
-Hát, jobban is érzem magam...
Jaj kisfiam, már megint mit hallok
felőled, hogy előre megfontolt szándékkal, ostorral a kezedben kergetted a drága testvéreket, és felborogattad a templomban az asztalokat, és szétszórtad az árusok pénzét. Szeretetlenül szélnek eresztetted galambjaikat. Nem erre tanítottunk téged! Tudod, ugye hogy megsértetted őket, és bocsánatot kell kérned? A miniszterelnököt is rókának nevezted. Hát nem tanultál János esetéből, te is ilyen rútul akarod befejezni az életed?
Kedves testvérek, tisztelt vezetőség!
Az a javaslatom, sőt a velem egyet értő, tanult Istent félő, az embereket tisztelő testvéreimnek is, hogy Keresztelő János megboldogult testvérünk esetében, aki súlyosan megsértette gyülekezetünk hitvallásában leírt alapelveket, valamint azt az igazságot, hogy Isten minden embert szeret, továbbá az 1 Timóteus 2:1-3-at, ami szerint,: Intelek azért mindenek előtt, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások minden emberekért, Királyokért és minden méltóságban levőkért, hogy csendes és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel. Mert ez jó és kedves dolog a mi megtartó Istenünk előtt, Tehát határolódjunk el fent említett valamikori tagunk cselekedeteitől, és közös állásfoglalással tudassuk azokkal, akiket megbántott, méltóságában megsértett, emberi mivoltában megalázott, hogy MI NEM ÍGY GONDOLJUK!
Tényállás:
Keresztelő János, a gyülekezet vezetőségének engedélye, ezáltal szellemi fedezete nélkül, saját szakállára, holmi képzelgésre hivatkozva, alámerítéseket tartott a lakosság körében. Ezen cselekedete során, bárdolatlan stílusban fogadta a hozzá érkező vallási vezetőket! Nemes egyszerűséggel viperák fattyainak nevezte mind a farizeusokat, mind a sadduceusokat, és elküldte őket, ezáltal megfosztva gyülekezetünket a szélesebb társadalmi elismeréstől! A gyülekezeti alkalmakról való rendszeres elmaradása okán, nem látta meg a nagy lehetőséget, mikor odamentek hozzá, a nép mélyen tisztelt elöljárói. Szolgálatra kérték fel, hogy őket is merítse be. János meg faragatlan módon, sőt minden együttérzés nélkül küldte el őket, és megengedhetetlen hangnemben beszélt róluk. Pedig ott volt a lehetőség a kezében!
Tanulság:
Felszólítunk minden testvérünket, aki a gyülekezetünk tagja, hogy a jövőben tartózkodjon az ilyen cselekedetektől!
Amennyiben megboldogult János testvérünk felismeri ezt a páratlan lehetőséget, bemeríti az elöljárókat, akik az államigazgatásban, a zsinagógákban, az és a teológiai főiskolán is befolyásos vezetők, általuk az ébredés kiterjed az egész nemzetre, és ezek a befolyásos emberek később elintézik, hogy a fejét ne vigyék tálcán az uralkodó elé.
Következtetés, megoldás a problémára:
Számtalan esetben elmondtuk, és most is elmondjuk, hogy a gyülekezet rendszeres látogatása igen fontos, és nem megengedhető a komolyan szolgálni szándékozó emberek számára, hogy elmaradjanak, és ne vegyenek részt ezen alkalmakon! A jövőben, aki Jánoshoz hasonló szolgálatot kíván végezni, teológiai végzettsége igazolása után, részt kell vegyen egy, a helyi gyülekezet hivatalba állított szolgálója(i) által szervezett evangelista képző tanfolyamon, ahol elsajátíthatja a szolgálat maradéktalan ellátásához szükséges ismereteket.
Végezetül álljon itt az Isteni intés, amely minden bizonnyal megmutatja mindenkinek, hogy miért is történt
mindez Jánossal: Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való. Mivelhogy te megvetetted a tudományt, én is megvetlek téged, hogy papom ne légy… (Hós. 4:6)
Közröhej tárgyává tétetik!
Ördög Úr fél év szabadságra ment, és a kollégák abban a megtiszteltetésben részesülhetnek, hogy egy-egy hónap fizetett nyaralást tölthetnek el Urunkkal , és parancsolónkkal.
A munka nem állt meg, de hűséges keresztyén bajtársaink olyan szorgalmasan irigykednek egymásra, és a féltékenység oly erősen motiválja őket, hogy bármilyen mennyei kezdeményezés is volna kibontakozóban, azonnal ott teremnek, és gyökerestől szaggatják ki azt, mondván amiből ők kimaradtak, az úgy sem származhat Jézustól. Csirájában fojtanak el minden megújulással kapcsolatos megmozdulást, munkaidőt szabadítva fel ezzel számunkra.
Az a notóriusan visszaeső pár falu, és város is biztosítva lett, ahonnan -valami oknál fogva - rendszeresen jelentettek tűzeseteket, ahonnan több, számunkra kellemetlen Isten félő ember is származott, és tüzet vitt magával más helyekre is. A mai napon teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy ha előkerülne is még valahonnan egy üszög, ami tűzre kaphatna, oly erős a féltékenység, hogy egymásnak esnének, és egymást árulnák el amiatt, hogy ki ne maradjanak egy esetleges "ébredésből". Inkább ne is legyen ébredés, ha az nem általuk, az ő gyülekezetük, felekezetük, városuk szervezésében történik.
Köszönöm az eddigi munkátokat, és élvezzétek ki minden percét, a jól megérdemelt nyaralásnak!
Teufel
ui.
A legszebb öröm a káröröm,
abban nincs semmi irigység
(Pilátus) Tudta ugyanis, hogy (Jézust) féltékenységből (phthonos) adták kézre. (Máté 27:18)
A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység (phthonos) elõtt? (Példabeszédek 27:4)
Valahogy hiányolom Péterből a pásztorló szívet, a személyes törődést Anániassal és feleségével Szafirával szemben:
Meg se kérdezte, hogy vannak, hogy van a család, semmi udvariaskodás.
Csak a pénz érdekelte , akkor is, amikor az asszony a férjét keresve megérkezett:
„Mondd meg nekem, hogy ennyiért adtátok-e el a telket?”
Hát egy SMS-t dobhatott volna neki pár részvétteljes szóval, miután szeretett férje elhunyt távollétében, DE nem küldött!
Nem is tudatta vele, hogy a férjét pár ifjonc már el is földelte.
Minden együttérzés nélkül szólt a srácoknak, akik már ásták is a gödröt az asszonynak is,
pedig az Együttérző-Dögkeselyűk Temetkezési vállalat méltányos áron, tisztességgel, a rokonok jelenlétében adta volna meg a végtisztességet eme remek házaspárnak, akik igen nagy összeget tettek le az apostolok lábához.
Bőven fedezte volna a pompás temetés költségeit is, de Péter nem adott még ezen is spórolt! A pénzt persze elrakták! Naná, hogy lenyúlták!