Az Ige Tekintélye - mondom

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Az Ige Tekintélye

Témák
Az Ige tekintélye a megújulás alapja

   És mondának néki: Micsoda hatalommal cselekszed ezeket? és ki adta néked a hatalmat, hogy ezeket cselekedd? (Márk 11:28) „Micsoda felhatalmazással cselekszed ezeket? S ki adta neked ezt a felhatalmazást?” (Máté 21:23)
   Ez a kérdés kifejezi a mindenkori hatalmaskodók zavarodottságát, irigységét. Megjelent valaki, aki tőlük függetlenül kapott hatalmat, sőt még csak külön értesítést sem kaptak erről. Pedig mindeddig megkérdőjelezhetetlen volt az ő pozíciójuk, tudniillik, hogy ők képviselik Isten itt a Földön

 Péter és János pedig felelvén, mondának nékik: Vajjon igaz dolog-é Isten előtt, rátok hallgatnunk inkább, hogynem Istenre, ítéljétek meg! (ApCsel 4:19)
Megújulási mozgalmak bölcsője az Isten Igéjének inkább való engedelmesség, mint az egyházi vezetésnek. Emberek lépnek rá a kijelentett igékre, és indulnak el az örök élet ösvényén, lerázva az elődök vallásos béklyóit. Gyülekezetek alakulnak, majd elérnek egy pontot, amikor az új tekintélyek szava ismét erősebb lesz, mint az írott, és kijelentett Igéjé. Felekezeti, INDOKTRINÁLT tanítások jelennek meg, mintegy megrendelésre, keresve tetszését a vezető(k)nek, és lassanként új korlátokat építenek, gyakorta éretlen, (be-nem-fejezett) tanításaikkal a követőik elméjében. Az Ige hasogatását gyakorlók kapnak ugyan kijelentéseket egy ideig, de a felfedezett igazságokat megélni már nem tudják közösségi szinten, mert teret nem kapnak arra.  Az istentiszteleti formák egyre inkább egysíkúak lesznek, ahonnan minden spontaneitást -ami a megújulás alapja volt egyébként – száműznek, és a közben kialakult „klérus” tűzzel-vassal kezdi irtani azokat a „laikusokat” , akiket a Szent szellem használna. Mi is a probléma ezekkel a megújult, ébredési emberekkel, és az ő mozgalmukkal? Ők maguk azok, akik importálják a romlást okozó vallásos formát, rendszert, struktúrát úgy vélvén, hogy az ő vezetésükkel megújítják azt. Babiloni rendszert nem megreformálni, hanem elhagyni kellene. 

Luther Márton 1517. október 31-én megfogalmazta kifogásait a kora egyházával szemben. Nem bántani akarta az "anyaszentegyházat", hanem az Isten 
Igéjének való engedelmességre akarta rávenni őket. Olyan dolgokat olvasott, a Bibliában amelyek távol voltak attól, amit megélt. Olyan dolgokat látott meg a gyülekezetben, amelyek távol voltak attól, amit a Bibliában olvasott. 95 pontban foglalta össze tanait, amelyek futótűzként terjedtek Európában. Az "egyház feje" nagylelkűen felajánlotta a bocsánatot, ha visszavonja téziseit, tévedésit. Miután eme gesztusra nemet mondott, "azzal vádolták Luthert, hogy az egyház kollektív bölcsessége helyett saját bölcsességére támaszkodik, másrészt, hogy elvei engedély nélküli terjesztésével megszegte az egyház tartópillérének számító engedelmességi fogadalmat." Luther, Péterhez és Jánoshoz hasonlóan INKÁBB engedett az Isten Igéjének, aszerint a világosság szerint, amit kapott, mint a világ akkori urának számító X.Leó pápának, Sőt antikrisztusi személynek nevezte a milliók számára, Krisztus földi helytartójának tartott egyházfőt. Luther gondolat ébresztő gondoltai megváltoztatták kora társadalmi berendezkedését. Bibliákat nyomtattak, hogy anyanyelven olvashassa minden nemzet a Szentírást. Milliókhoz ért el az evangélium, milliók fordultak személyesen Krisztushoz, örökre felejtve közbenjárókat, földi helytartókat. Fej és jószág vesztés terhe mellett is INKÁBB engedtek Istennek, mint a hamis egyháznak.

   És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, a ki a fövényre építette házát kősziklán állni, kősziklára építeni - Isten kijelentett igéjének hitelt adni, azt biztos alapnak venni
 
 
Luther Márton 500 évvel ezelőtt megfogalmazott gondolatainak egy része, nem vesztette el aktualitását máig se. Mindenképen érdemes elolvasni ezt a 95 sort azoknak, akik a maguk is keresik a kitörési pontokat a vallásos rendszerekből.  Isten nem vallásos, és nem vallást, hanem fiát, Jézus küldte el közénk. Jézus sem  rendelt el semmilyen vallásos metódust a követői számára. az egész törvény ez egy Igében teljesedik be: Szeresd  felebarátodat , mint magadat (Gal 5:14)
A legkülönbözőbb felekezetek tanításaiban is beférkőztek olyan gondolatok, amelyek nem igazolhatóak a Bibliából. Miután a szegénységbe szorított egyházat az ördög nem tudta kiherélni, most a bővölködés olyan képével nyomul, amely a látható, anyagi világhoz köti az egyházat. Ma arról ismernek meg közösségeket, hogy minden alkalommal gyűjtést rendeznek. Luther így ír erről: "Jogsérelem éri Isten igéjét, ha ugyanabban a prédikációban ugyanannyi vagy több időt szentelünk a búcsúnak, mint Isten igéje hirdetésének"
"Az egyház kincse valójában Isten dicsőségének és kegyelmének szent evangéliuma (örömhíre). Csak annyi bizonyos, hogy a ládában megcsörrenő pénz által nagyra nőhet a haszonlesés és a kapzsiság. Az egyház közbenjáró szolgálatának eredményessége azonban egyedül Isten jótetszésétől függ" "Buzdítsuk azért a keresztyéneket, hogy fejüket: Krisztust, bűnhődésen, halálon és poklon át is követni igyekezzenek, és abban bízzanak, hogy inkább sok szorongattatáson át, mintsem a béke biztonságán át jutnak be a mennybe (ApCsel 17,22)"
A 95 tézis itt olvasható el. Korszak alkotó gondolatok, amelyeken kersztűl fél évezred távlatából látható, hogyan manipuláltak emberek millióit hamis tanításokkal, dogmákkal, és hogyan elégelte meg ezt egy kis pap. A pozitív következményeket, a társadalmi berendezkedésre gyakorolt hatást ismerjük. Luther későbbi munkái, tévedései sem terelhetik el figyelmünket arról a tényről, hogy akkora léket ütött kora sötét vallásos felépítményén, mint előtte senki más.
 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz